9.fejezet

Itt az új fejezet!Kérnék komikat,ugyanis 3 alatt NEM LESZ FRISS!Nem akartam erre jutni,de túl lusták vagytok/akinek nem inge,nem veszi magára!/Szóval a hsz.határ 3.Ha valakit érdekelnek róla a bővebb infók itt megtalálja.pux.Đ

Amíg a kicsiket leültettem ebédelni,Edward haza ment a testvéreihez.Lehet,hogy ők is átjönnek,bár bevallom,rohadtul nincs kedvem hozzá,ugyanis egy csomó munkám van.
-Anyuci?-szólalt meg lányom,amíg leszedtem az asztalt.-Edward most már mindig itt lesz,ugye?
-Nem tudom,Angel.Fogalmam sincs mi lesz később-pakoltam be a mosogatóba.-Ki akarja,hogy olvassak mesét lefekvés előtt?
-Én,én,én!-sikoltoztak mindhárman.
Felmentünk a szobába,és mindannyian átbújtak a pizsamájukba.Betakargattam őket,majd elővettem a kedvenc könyvüket.Talán a feléig értem,mire aludtak is.Mindegyiküknek adtam egy puszit a homlokára,és visszamentem a konyhába.Elpakoltam a maradékot a hűtőbe,aztán beindítottam a mosogatógépet.Visszamentem a kicsikhez és csendesen rendet raktam,mielőtt valaki pofára esik a játékokban.Majd meglátogattam a fürdőmet.Levetkőztem,aztán vagy fél órán át áztattam magam egy kád forró vízben.Már most elegem volt a mai napból,aztán még a fele előttem áll.OMG!
Letöröltem a párát a tükörről,ahogy elé álltam.Ugyan nem voltam annyira sápadt,mint az igazi vámpírok,de még így is fehérebb lettem,mint voltam emberként.A hajam még mindig hosszú gesztenyebarna.A szemem pedig csokibarna,de kerültek bele apró,emberi szemmel alig érzékelhető csíkok.Általában arany színűek,de mivel már régen vadásztam,ezért most feketén elvegyültek.
Felvettem egy csőfarmert egy elől gombokkal díszített,sztreccs pamuttoppal és balerinacipővel.A hajamat pedig copfba fogtam.Majd a nappaliból nyíló dolgozószobámban leültem dolgozni.El nem hiszem,hogy ezekhez is csak én értek?!Minden szart nekem kell csinálnom,mert ők ezt nem tudják!Hülye,kisvárosi barmok!Annyira legem van belőlük sokszor!
~~~~~~
3 óra múlva a munkám felével készen,Angelt a karjaimban cipelve,Petert és Williamet pedig a TV előtt mesét nézve tudva hívtam fel Jacobot,mikor csengettek.
-Hé,ember,felkeltettél-morgott bele a telefonba.
-Neked is szép napot,Jacob-nevettem bele,miközben a bejárati ajtó felé tartottam.
-Azta,Bella Swannak eszébe jutott a legjobb barátja!Történelmi esemény,emberek!
-Visszamész ám...-nyeltem el a szót,amíg szélesre tártam az ajtót,és szembe néztem a teljes Cullen családdal.Igen,teljes.Még Esme és Carlisle is előkerült!-Sziasztok!
-Mi van?-kérdezte Jake tök zavarodott hangon.
-Nem neked,te IQ-mondtam a telefonba,miközben próbáltam elkapni a száguldó Williamet.-Te itt maradsz,ti gyertek be,te pedig Jake,éjjelre bébiszitterkednek kéne!
-Mi az ember,sikerült végre rávenni egy randira?!És nem én vagyok a szerencsés?-hitetlenkedett a vonal túlsó végén.Még így is magam előtt láttam a 32 fogas vakító vigyorát.Emmett 2,esküszöm!
-Ja,randim van néhány vérbankkal-mosolyodtam el,és becsuktam az ajtót a Cullen klán után.-Szerintem te meg Emmett isteni haverok lennétek,ha félre tennétek a vámpír-vérfarkas ellenségeskedést,Jacob!Szóval ráérsz?
-Muszáj most?-nyafogott.
Közben állal intettem a többieknek,hogy merre menjenek,amíg rábukkantunk a nappalira a Scooby Doo-t néző Peterrel a kanapén kiterülve.William és Alice felváltva pattogtak körülöttem,mint a nikkelbolhák.Esme és a többiek nagyon-nagyon elgondolkodva lestek engem és a kicsiket,míg Edward szerintem nem tudta,melyik gyerekhez menjen oda előbb.Végül Angel megoldotta ezt a problémát,nagy valószínűséggel megérezte apja tépelődését.Karjaival felé nyújtózkodott.Edward hülyén lesett ránk.Vedd már át a lányod,Edward,kérlek!
-Fontos lenne,Jake,kérlek.Régen vadásztam és kifogyott a vérkészletünk is.Seattle-be kell mennem és még van egy csomó munkám is.Charlie-ra nem merem őket hagyni,te is jól tudod,Seth pedig járőrözik tudtommal.
-Basszus,Bella,az egész falka járőrözik.Cullenék itt vannak,az újoncoknak ez tök ismeretlen helyzet.
-Na mert te aztán marha sokszor találkoztál velük,ember.Már rég a világ túl felén jártak,mikor átváltoztál-horkantam fel.-Kérlek,Jacob,a keresztapjuk vagy-vetettem be az utolsó kártyámat.Ettől nem hogy azonnal beleegyezik,de vissza se akarja sokszor adni őket.
-Figyelj,akkor...Este,mondjuk fél 7-re ott vagyunk értük.Le hozzuk őket La Pushba,aztán csak holnap est kapod vissza a gyerekeidet.Oké?
-Oké.Imádlak,puszika-tettem le.-Sziasztok,bocsi a telefonálásért,de biztos vagyok benne,hogy hallottátok,úgyhogy magyarázkodnom már nem kell.Üljetek le,te meg ne így tartsd,Edward!A lányod,nem pedig törékeny tojás.
-Anyucííí!-pattogott körülöttem William.-Kik ezek?Mármint Edwardot felismerem,de a többiek?Őt meg...őt már láttam-mutatott Jasperre,majd Emmett-re.
-Edward családja,csillagom-csókoltam homlokon.
-Oh...Jacobbal alszunk ma?Ugye,mami,kérlek!Billy bácsi annyira finom sült halat szokott csinálni...Holnap is ott leszünk?
-Igen,kicsim,értetek jönnek este.
Elvigyorodott,majd kézen fogta Petert,és Angelre nézett.-Menjünk játszani!
Angel megrázta apró fejét.A világos loknijai körbelengték arcát.-Én most nem szeretnék,bátyó.Itt jó-dőlt Edward mellkasára.William vállat vont,majd futni kezdett a lépcső felé.Petert váratlanul érte a hirtelen sebesség,így megbotlott a saját lábában.Mielőtt orra buktak volna mindketten,elkaptam őket.
-Óvatosan,kincsem...Hát ez nem igaz-ráztam a fejem.
Mire végigmondtam volna,már az étkezőből lehetett hallani a lépéseiket.
-Gyerekek-vont vállat Edward.-Mindig rohangálnak.
-Én nem szoktam-felelte Angel csendesen.
-Persze,hogy nem.Te egy kis angyal vagy-pusziltam homlokon,miközben vészesen közel kerültem Edward szájához is.Oké,csak nyugi.Köztetek a lányotok,és körülöttetek az egész család.Nem lesz itt baj.Nem ám-mondogattam magamban,amíg végre tényleg sikerült leültetnem a családot.
Egy jó hosszú,kínos csend következett,amit aztán Jasper tört meg,miközben a szemét a lányomon tartotta.